sendmail -q -v
Hasznos dolog lehet még:
mailq
mailstats
sendmail -q -v
Hasznos dolog lehet még:
mailq
mailstats
Ubuntunál kicsit zavaró, ha a gyagyás cron jobok telehánnyák a syslogot mindenféle üzenettel és esetleg nem lehet látni tőle valamilyen tényleg hibás dolgot. A syslog konfigjában kell módosítani az alábbiak szerint:
Az eredeti:
*.*;auth,authpriv.none -/var/log/syslog
#cron.* /var/log/cron.log
A módosított:
*.*;cron,auth,authpriv.none -/var/log/syslog
cron.* /var/log/cron.log
Ezekután mindenki boldog. A cron.log rotálását ne felejtsük el bekapcsolni.
A korábbi autossh-s postban már volt egy reverse ssh tunnel, de a távoli gépen minden ilyen csőnek a vége a localhoston hallgat. Ilyen módon nehezebb pl. egy nrpe servert a nagios felől elérni, ha a tunnel vége nem a nagiosnál van.
Két apró módosítás szükséges ehhez a mókához:
1. A távoli gép sshd konfigjában át kell varázsolni a következőket:
GatewayPorts clientspecified
Természetesen meg lehetne azt is mondani, hogy minden cső vége elérhető legyen bármilyen host felől, de így azért mégis csak secure a dolog 🙂 .
Ilyenkor a cső létrehozásakor a tűzfal mögötti hoston kell egy kicsit faragni az ssh parancsán. Egyetlen apró módosítást kell felvenni, hogy a cső túlsó fele milyen IP-n hallgasson.
[...] -R 123.132.160.152:25666:localhost:5666 [...]
Így már bárhonnan elérhető az ssh csövünk vége.
Hát ennyi.
Az alábbi móka egy tűzfalak mögött lévő ubuntu-s masináról épít ki egy tunnelt egy távolról is elérhető gépre. Az ubuntu localhostjának 22-es portját a távoli gép 5022-es portjára “forwardolja”, így a távoli gépen ha a localhost 5022-es portra ssh-zok akkor az ubuntu sshd-je válaszol. Ezt lehet még cifrázni, de nekem elég volt annyi, hogy el tudjam érni a gépet. Az rc.local azért kellett, hogy a gép esetleges újraindítása után is automatikusan felépüljön a kapcsolat. A távoli gépen kulccsal authentikál, így ez tényleg magától megy.
root@xxx.host:~# cat /etc/rc.local
#!/bin/sh -e
#
# rc.local
#
# This script is executed at the end of each multiuser runlevel.
# Make sure that the script will "exit 0" on success or any other
# value on error.
#
# In order to enable or disable this script just change the execution
# bits.
#
# By default this script does nothing.
/usr/bin/autossh -p14243 -M 5122 -N -R 5022:localhost:22 autossh_user@a.masik.host &
exit 0
root@xxx.host:~#
-p a távoli sshd portja, -M monitor port, a -N azt csinálja, hogy ne csináljon semmit. Nincs shell vagy ilyesmi.
Ha szeretnénk akkor a -R port:host:port többször is megismételhető, így egy paranccsal több portot is áthúzhatunk.
Apróság, de hasznos lehet:
root@xxx.host:~# sudo -i -u petike whoami
petike
root@xxx.host:~# whoami
root
root@xxx.host:~#
Az alábbi parancs megkeresi a könyvtárakat és jogosultságot állít rajtuk:
find . -type d -exec chmod 755 {} \;
Ez működik fájlokra is:
find . -type f -exec chmod 644 {} \;
kb. ennyi. Így a könyvtárak böngészhetőek, olvashatóak, a fájlokat lehet olvasni, de módosításokat már nem végezhetünk rajtuk.
A minap szembesültem egy olyan érdekes problémával, ami korábban nekem nem okozott gondot. Egy elég nagy raid tükör szinkronizálása kb. 4000 percig tartott volna. Kicsit meglepődve számolgattam, hogy ez azért igen csak sok lenne és nagyon nem volt hajlandó 1000 KB/s-nál gyorsabban szinkronizálni.
A trükk a lenti fájlokban található:
cat /proc/sys/dev/raid/speed_limit_max 200000
cat /proc/sys/dev/raid/speed_limit_min 1000
A megoldás:
echo 50000 >/proc/sys/dev/raid/speed_limit_min
Ezek után már szalad is! 🙂
FreeBsd-n a legjobb (szerintem) módja az alkalmazások telepítésére a ports könyvtár (/usr/ports). Ha esetleg nem lenne feltelepítve, akkor:
portnsap fetch
portsnap extract
Későbbiekben már elegendő a portsnap update.
Amit én szeretek használni az a portmaster. Így könnyedén hagyhatom magára a c fordítót egy screenben és majd ha végzett megnézem a kimenetet. Első körben magát a portmastert kell feltelepíteni:
cd /usr/ports/ports-mgmt/portmaster
make config && make && make install
rehash
Ezek után a telepítéshez nem kell mást beírni, mint a következőt:
pl.:
portmaster /usr/ports/mail/alpine
Így a művelet elején minden függőség konfig oldalát megjeleníti és miután ezekkel megvagyunk magára lehet hagyni a masinát. Egyszer majd csak végez…
A képeim szinkronizálására használom, hogy legyen biztonsági mentésem:
rsync -azvv /media/Kepek/ /media/Kepek_ment/
Persze lehet okoskodni, hogy miért nem teszem valami szoftveres raidbe meg hasonló használható ötletek, de így legalább nem fogyaszt állandóan áramot és nem megy olyan hamar tönkre a tartalék HDD.
Se nem BSD, se nem linux, még csak nem is valami opensource dolog, de szükség volt a tárgyban szereplő “házasságot” létrehozni.
Alapértelmezés szerint a Zaphire egy PNA és a hivatalos információk szerint
A BluePanther Zaphire készüléken NEM futnak a külön csomagolásban, PDA készülékekre megvásárolható iGO My way navigációs programok.
A probléma az, hogy ha már megvásároltuk az iGO-t és sajna a pda tönkrement, az eredeti iGO sd nem fog működni a Bluepanther Zaphire nevű kütyün. Kis guglizás után lehetett találni fórumokat, ahol szépen leírják, hogy hogyan lehet egy iGO-t finomhangolni PNA-ra. Ezeket alkalmazva készítettem el az alábbi konfigot:
sys.txt:
[folders]
app="ResidentFlash/mobilenavigator"
mute_os_key=1
sound_q_length=200
[interface]
skin="ui_igo8"
resolution_dir="320_240"
vga=1
show_zoombar=1
drive_carefully=0
Az iGO data.zip fájlából kitöröltem a következő fájlokat:
data.zip/ui_igo8/480_272/ui/msnd_480_272.ui
data.zip/ui_igo8/common/ui/msnd.ui
(valószínűleg az elsőre már nincs is szükség, de sokszori próbálkozás után jutottam el ide és így most megy, szóval ha van benne felesleges dolog, akkor bocs. Nem akartam többet vacakolni vele.)
Ezek után az igo mappáját be kellett másolni a Zaphire memóriájába, a mobilenavigator könyvtárba és az igo.exe-t átnevezni mobilenavigator.exe-re.
Ezek után az iGO meglepően gyorsan fut és meglepően jól használható.
Azért tartottam érdemesnek ezt a kis ismertetőt, mert a Zaphire tudását tekintve igen jópofa kis kütyü és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy kb 17.000 HUF.
UPDATE1:
Akiknek esetleg bizonyíték kell és nem ígéret: